Rendkívüli szimfonikus hangversennyel zárul a koncertévad Sepsiszentgyörgyön. A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, a franciaországi Alexandre Myrat karmesterrel az élen, Dvořak, Brahms és Schumann műveket ad elő május 29-én, pénteken este hét órától a Tamási Áron Színház nagytermében.
A műsor első részében a XIX. század legjelentősebb cseh zeneszerzőjének, Antonin Dvořaknak három Szláv táncát, majd a rá nagy hatással levő Johannes Brahms három Magyar táncát hallgathatjuk meg. A műsor második részében a romantikus zene kiemelkedő képviselőjének, Robert Schumann negyedik szimfóniáját szólaltatják meg.
A koncertre érvényesek a hangversenybérletek, de lehet jegyet is vásárolni szabadárusításban a Városi Kulturális Szervezőirodában (Szabadság tér, 1. szám). Nyitva tartás: hétfőtől–csütörtökig 11–16, péntekenként 11–13 óra között. Jegyet online is lehet vásárolni a www.biletmaster.ro oldalon.
Szervezők: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Kulturális Szervezőiroda, Kónya Ádám Művelődési Ház, Tamási Áron Színház, Andrei Mureşanu Színház.
Műsoron:
Antonin Dvořák: Három szláv tánc
op. 46, nr. 8
op. 72, nr. 2
op. 72, nr. 7
Johannes Brahms: Három magyar tánc
nr. 3, nr. 1, nr. 6
Robert Schumann: IV. szimfónia d-moll
Antonin Dvořak Európa-szerte ismert komponista és karmester volt, népszerűségét főként a Szláv táncok két kötetének és a Morva dalok sorozatnak köszönheti, melyek éppen Johannes Brahms közbenjárására jelentek meg. A nyugat-európai zene történetében magyar zenei vonatkozásokkal több alkalommal is találkozunk. Johannes Brahms gyakori magyarországi utazásai került közelebbi kapcsolatba a tánczenével is. A saját vérmérsékletének, ízlésének függvényében átformált Magyar táncok zenei anyagát (akárcsak Liszt Magyar rapszódiái esetében) nagyrészt a korabeli műkedvelők és cigánybandák divatos darabjai szolgáltatták, igazi népi eredetű dallam tehát alig akad közöttük. Csárdásait eredetileg zongorára, négykézre írta. A 21 tánc közül nyolc zenekari átiratban is megjelent, melyből Brahms maga hármat hangszerelt.
Robert Schumann negyedik szimfóniáját először „Szimfonikus fantázia” címen ismerték meg, időrendi sorrendben valójában a második szimfóniája: 1841-ben keletkezett – feleségét köszöntötte vele, születésnapján. A mű lassú bevezetéssel kezdődik, mely egy merengő dallamra épül, majd hirtelen a mély vonósok fölfelé ívelő, lendületes melódiája hangzik fel, melyből a tempó gyorsulásával megszületik a főtéma. Ez a belső feszültséggel telített zenei gondolat az első tétel uralkodó elemévé válik. A második tétel nemes kezdődallama német népdalból ihletődött, a középrészben pedig az első hegedű hajlékony témát intonál. A románc a kezdőszakasz visszatérésével fejeződik be. A harmadik tétel éles ellentétet képez a románc hangvételével. A főtéma sodró erejű, robusztus ritmusú gondolat. A trió szakaszban költői gondolatok kerülnek kifejezésre, melyek gyökerei a Románc középrészébe nyúlnak vissza. A scherzo-téma visszatér, majd a tétel a Trió elhaló dallamával ér véget. A negyedik tételt bevezetés előzi meg, melyben a szimfóniát indító meditatív motívumok kerülnek felelevenítésre. Ebben a tételben az erőteljes főtéma és a melléktéma mellett, kidolgozás közben, új motívumok is megjelennek, a mű egy végső sebes lendülettel zárul.
Az est karmestere a görög származású, Franciaországban élő Alexandros Myrat. Igor Markevich, Nadia Boulanger és Max Deutsch tanítványa, karmesterként hamar ismertté vált egész Európában. Gyakran vállalja főként francia és görög szerzők műveinek ősbemutatóját. Neves szimfonikus együttesek élén lépett fel, olyan szólista személyiségek társaságában mint Szeryng, Grumiaux, Tortelier, Rosztropovics, Ciccollini, Maria Joao Pires, Mustonen, M.André, Rampal, Mathias Görne. A „Camerata Athens” zenekar állandó karmestere, a Marosvásárhelyi Filharmónia állandó vendégdirigense. 2011-ben Görögországban a Szaloniki Szimfonikus Zenekar művészeti igazgatójának nevezték ki.
<< vissza
