| Székelyföldet csak az oktatáson keresztül lehet megváltoztatni | Székelyföld sikere nagyban függ attól, hogy a Kovászna és Hargita megyék milyen mértékben tudnak együttműködni – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Sepsiszentgyörgyön, a 4. Sikeres Székelyföld szakmai fórumon. A számos értelmiségit, szakembert felvonultató konferecián az RMDSZ elnöke mellett Tamás Sándor tanácselnök, Birtalan József, Hargita megye menedzsere, Dr. Bíró A. Zoltán a Sapientia EMTE professzora, Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, Henning László alelnök és Bokor Tibor szenátor mellett több oktatási szakértő is részt vett.
Fotó: Henning János
„Ebben a pillanatban nehéz lenne optimista beszédet tartani” – fejtette ki a szövetségi elnök, majd rámutatott: a rendkívül szigorú megszorító intézkedésekre szükség van „azonban mindennek semmi jelentősége nem lesz, ha néhány fontos területen, egészségügyben és oktatásban nem viszünk véghez néhány fontos reformot. Amit 20 éven át nem oldottak meg a különböző kormányok, azt most meg kell oldani. Egy rendkívül pazarló, egy rendkívül központosított államban élünk. Egy olyan államban, ahol, ha több év alatt elkészül 42 kilométer autópálya, az sikernek számít” – fogalmazott Markó. Ezek fényében a miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy az oktatással kapcsolatos kérdéseket vitató konferencia rendkívül fontos, hiszen „az az ország, amely ki akar lábalni a gazdasági gondokból elsősorban az oktatását fejleszti.”
A gazdasági szférában gyakran ázsiai tigriseknek emlegetett országok (Dél-Korea, Tajvan) példájával élve Markó Béla elmondta: csak az oktatási rendszer hatékonyságának növelésével lehet Székelyföldet fellendíteni. „Ha Székelyföld oktatási stratégiájáról beszélünk, akkor egy viszonylag hátrányos helyzetből kell kitörnünk. A jelenlegi hátrányos helyzetet nem mi okoztuk, azonban mégis nekünk kell megoldanunk” – mutatott rá.
 Fotó: Henning János
„Nagyon kemény decentralizációt irányoz elő az oktatási törvény” – hangsúlyozta Markó Béla. Az RMDSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a törvény előkészítése során több pontban történt módosítás, véleménye szerint az eredeti elképzeléshez viszonyítva a végleges forma nem kompromisszum. A törvény ugyanakkor nagy felelősséget ruház úgy a megyei, mint a helyi önkormányzatokra is: a líceumokért a megyei, a kisebb tanintézményekért pedig a helyi önkormányzat felel majd. Markó Béla szerint a törvény lehetőséget teremtett arra, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a helyi szinten kidolgozott stratégiát meg is lehessen valósítani.
„Két szó csupán: Sikeres Székelyföld. Sikert akarunk, eredmény-orientáltan akarunk politizálni szakmai műhelyekben, közszférában, minden területen. A választások körül azt mondtuk, hogy újra akarjuk építeni a Székelyföldet: egyrészt konkrét értelemben, másrészt pedig a bennünk élő büszke székely öntudatot mások számára is láthatóvá akarjuk tenni” – fogalmazott megnyitóbeszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Bíró A. Zoltán a rendezvény ötletgazdája elmondta, a Sikeres Székelyföld konferenciák sorra boncolgatják azokat a kérdéseket, amelyek a Székelyföld számára fontosak. A rendezvény célja, hogy hosszú távú, szakmailag is átgondolt stratégiákat dolgozzanak ki, hiszen vannak olyan kérdések, amelyek megoldásáról a térségben élők saját erejükből kell gondoskodjanak.
Keresztély Irma főtanfelügyelő arról számolt be, hogy az elmúlt évek során megnőtt az igény az anyanyelvi képzésre, az általános iskola elvégzése után, a magyar szakképzést többen részesítették előnyben. Ennek hatáséra a középiskolákban nőtt a magyar gyerekek létszáma. Ennek ellenére érezhető, hogy kevesebb a gyerek, hiszen 4 év leforgása alatt 700-al kevesebb pedagógusi állás van Kovászna megyében: a lecsökkent gyerekszám miatt kevesebb oktatóra van szükség. A másik tényező, ami befolyásolta a tanárok létszámát, lecsökkent a heti óraszám is egyes tantárgyaknál – ez is a létező katedrák megszűnéséhez vezetett. Keresztély azt is elmondta, hogy az oktatásképzésen belül vannak szakterületek, ahol túljelentkezés van: óvónők, bizonyos tanárok, tanítók esetében. A főtanfelügyelő azt reméli, hogy a vidéki „kényszerpályás pedagógusok” helyzetén tudnak javítani, sikerül olyan rendszert kidolgozni, amelyben a tanárok nem akarnak vidék helyett máshol munkát vállalni.
 Fotó: Henning János
Bokor Tibor szenátor a megyék, régiók közti együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A komoly iskolaigazgatói tapasztalattal is rendelkező politikus a teljes Székelyföldet átfogó szakképzési stratégia kidolgozását sürgetné, ezen felül oktatási irodák létrehozását is szorgalmazná.
Henning László alelnök a decentralizált oktatási intézmények finanszírozási lehetőségeiről beszélt – jelenleg e téren sem létezik közös stratégia. Az alelnök arra is hangsúlyt fektetne, hogy az oktatási intézmények és az önkormányzatok közti kommunikációt hatékonyabbá tegyék.
A konferencián elhangzott előadásokat illetve a közös székelyföldi oktatási stratégia kidolgozásához szükséges adatokat kötetbe szerkesztve publikálják.
|
<< vissza
Oldal megjelenítése: 24049
|
Tisztelettel és szeretettel
köszöntöm honlapunkon!
|
