A 2019 szeptemberében lezajlott pulzArt fesztivál műsorán láthatta először a közönség Swechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :-) (2019) című játékfilmjét, melynek közönségtalálkozóját követően vált nyilvánvalóvá az igény, hogy a fiatalok körében szükség van a zaklatás témáját vizsgáló foglalkozásokra. A Prezsmer Boglárka drámapedagógus és Szigety Tünde szociológus együttműködése során létrejött projekt támogatását a város Diákok Éve keretében vállalta fel. November és december során 10 sepsiszentgyörgyi középiskolás osztály tekintette meg a filmet, összesen 220 diák, akik számára 10 darab, alkalmanként 100 perces drámajátékos feldolgozó foglalkozást tartott a két szakember. A projekt a Sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum és a Plugor Sándor Művészeti Líceumban valósult meg. A bevont iskolapszichológusok, Pálfy Alíz és Para Noémi szakmai és emberi támogatásával. Ezúttal köszönet Incze Éva és Varga Ibolya osztályfőnököknek a szervezésben nyújott segítségért.

Fotó: Kristó-Gothárd Hunor

Az agresszió és a tettekben is megnyilvánuló együttérzés hiánya aggasztó méreteket öltött a gyerekek körében, különösen az iskolákban. Az agresszivitás és az antiszociális magatartás egyik legsúlyosabb formája az iskolai zaklatás (bullying) és a kiberzaklatás (cyberbullying), a kettő nemritkán egybefonódva jelentkezik, ahogyan ezt a kortárs magyar film is bemutatta. A fiatalokkal készített interjúkon és a szakirodalom ismeretén alapuló, a zaklatás témáját a maga összetettségében megjelenítő film kiváló alkalom volt arra, hogy a témát közelebbről is megvizsgálva, a megértésben elmélyüljenek a fiatalok. A program célja az volt, hogy a témába elmélyültebb betekintést adjon, segítsen felismerni a zaklatást, tájékoztasson a jelenség összetett jellemzőiről és annak következményeiről. A csoportos foglalkozás pedig teremtsen tapasztalati tanulási lehetőséget, bátorítsa az együttérző viselkedést, segítse a zaklatót fékező, a célba vett diák mellett kiálló magatartás- és viselkedésformák elsajátítását.
A filmre ás annak értelmezésére alapozva a diákok drámajátékok során élhették át egy zaklatási történet szereplőinek helyzetét, érzéseit, indítékait, fogalmazhatták meg gondolatait, tudatosíthatták a folyamat mélyen húzódó lélektani és  csoportdinamikai valamint társadalmi mechaniznmusokat. A színház és dráma eszközei által feltárt és megfogalmazott összefüggésekhez, a diákok értelmezéseihez szervesen illeszkedett a szakirodalmon, kutatásokon alapuló tudásátadás. Az átélésnek fontos szerepe van egy-egy konkrét eset megértésében, a tanulási folyamatban.

Fotó: Kristó-Gothárd Hunor

A szakemberek következtetései szerint:

1.      A diákok nagyrésze úgy ítélte meg, hogy a zaklatás különböző formái (hagyományos, internetes, szexuális tartalmú) a mindennapi valóság része, környezetükben gyakran észlelnek hasonlót. A téma megérintette és érdekelte őket és rendkívüli aktualitással bírt számukra. Az is kiderült, hogy nem kérnek segítséget a felnőttektől.
2.      A drámajáték során megélték a zaklatási történetek folyamatait, belehelyezkedtek szereplők érzelem- és gondolatvilágába, megfogalmazták saját gondolataikat a témával kapcsolatosan, és értelmeztek. A cél ebben az esetben az érzékenyítés, az empátia fejlesztése és az előítéletmentes gondolkodás erősítése volt.
3.      A megélt élményekhez igazodó zaklatás témájából átadott szakismeretek részben megerősítették a diákok által felfedezett és megfogalmazott gondolatokat, továbbá árnyalták, illetve kiegészítették azokat. Szó volt a zaklatás ismertetőjegyeiről, zaklató és áldozat, valamint a „többiek” szerepkörökről, a különbségről konfliktus és zaklatás között, a zaklatás következményeiről az áldozatra és a csoportra nézve, a zaklatás okozta traumáról, az erőszak körforgásáról, a zaklatás sajátos csoportdinamikájáról, a csoportnorma kialakulásáról, a bámészkodó hatásról.
4. Nemzetközi kutatások eredményei szerint gyerekek és serdülők 35–40% zaklat vagy a csoportban tanúsított viselkedésével a zaklató mellett foglal állást, így tulajdonképpen fokozza a zaklatást.   További 25–30% semmit sem tesz akkor, amikor látja, hogy társát zaklatják. Tehát, a többség inkább szítja a tüzet, és nem lép közbe, hogy megfékezze a támadót vagy a célba vet társát védje.  A zaklatás megelőzésével, illetve kezelésével kapcsolatos tudnivalók támogató és bátorító jellegűek voltak, szándék szerint bátorították az együttérző viselkedést és segítették a zaklatót fékező, a célba vett diák mellett kiálló magatartás- és viselkedésformák fontosságának felismerését. A foglalkozások záróköreiben, a sepsiszentgyörgyi diákok által megfogalmazottak arról tanúskodtak, hogy ez a cél megvalósult.
5. A foglalkozásokon résztvevő osztályfőnökök, iskolapszichológusok megítélése szerint a diákok  a megszokotthoz  képest aktívabbak voltak, a jelek és a diákok utólagos visszajelzése szerint a foglalkozás megérintette és elgondolkodtatta őket.
6. A projekt arra is rámutatott, hogy a diákok érzelmi intelligenciája fomálására, nevelésére óriási igény van, az oldott környezetben zajló foglalkozás egyike lehetett ennek, ugyanakkor megerősítette bennünk azt a nevelési elvet, hogy valós eredmény a folyamatos munkában és  együttműködsében van.

Prezsmer Boglárka  - Szigety Tünde