Gyermekeknek szóló komolyzenei sorozattal bővült az idei sepsiszentgyörgyi hangversenyévad kínálata. A nagy sikernek örvendő koncertprogram első hangversenyére több, mint 800 diák látogatott el november 25-én 10 és 12 órától. Az hangverseny-sorozat egyik állandó együttműködő partnere, az erdélyi komolyzene meghatározó szereplője Filip Ignác, akit a Leckehangverseny - sorozat ötletgazdájaként kérdeztünk.


Milyen tapasztalat, felismerés hívta életre a Leckehangversenyt? Meséljen az ötletéről.
Iskoláskoromban, vasárnap délelőttönként kötelező módon részt vettünk a Marosvásárhelyi Filharmónia leckehangversenyein. Volt, amikor figyeltünk, volt amikor unatkoztunk, de ennek ellenére sok mindent tanultunk. Sok olyan mag került a lelkünkbe és elménkbe, amely évek múlva kelt ki. Egyes pillanatokra, ma is élénken emlékszem. Hasznos volt, azért is, mert  megismertük a szimfonikus irodalom legjelentősebb műveit, és megtanultuk élvezni, szeretni a komolyzenét. Szeretném, ha a mostani diákoknak is hasonló élményben lenne részük.

Miben látja a Leckehangverseny jelentőségét? 
A szimfonikus hangversenyek közönsége manapság túlnyomórészt az idősebb korosztályból kerül ki, a fiatal generáció aggasztóan csekély számban képviselteti magát a nézőtéren. Feltehetjük a kérdést, lesz-e tíz év múlva érdeklődés Sepsiszentgyörgyön a komolyzene iránt? A videó és a látvány-központú technikai eszközök világában nehéz olyan produkciókat elfogadtatni, amelyek csupán a halláson keresztül nyújtanak táplálékot a léleknek, és nincs amit nézni rajta. Pedig a zene fejleszti a találékonyságot, és igazi lélekfelemelő táplálékká képes válni. Aktív zenehallgatás közben megmozdulnak a gondolatok, működik a képzelet, szárnyra kel a lélek – mindez pozitívan hat az egyéniség fejlődésére. Ezt a világot szeretnénk feltárni játékos, szórakozató módon a gyermekeknek, abban a reménységben, hogy talán 10-15 év alatt igazi műértő közönséget sikerül kinevelnünk Sepsiszentgyörgyön.
 
Milyen korosztálynak ajánlja a leckéket, és szükséges-e zenei előképzettség hozzájuk?
A zenének van hatása és üzenete a kevésbé műértő közönség számára is, de azok számára, akik valamennyire értik a szimfonikus zene nyelvezetét, nagyobb intellektuális és érzelmi kalandot jelent. Elsősorban 3-8. osztályos gyermekekre gondoltunk, mert ebben a korban nyitottabb a személyiség az új dologra. Ha most bekerül egy jó mag, minden esély megvan, hogy kikeljen és szárba szökjön. De bárkit szívesen látunk koncertjeinkre.

Milyen szempontokat vettek figyelembe a négy alkalmas évad műsorának kialakításakor?
Vivaldi Négy Évszak-ja keretbe fogja a sorozatot, ez az első kimondottan programzene, azaz a szerző azt is megmondja, hogy mire kell gondolnunk zenehallgatás közben. Vivaldi írta hozzá a szonetteket is, amelyek elmesélik a konkrét történéseket. Persze sok más történetet ki lehetne találni, amelyet pont ennyire illeszkedne a zenéhez! Azért tartom szerencsés dolognak a Négy Évszakkal indítani majd zárni az idei leckehangversenyévadot, mert ismert és közkedvelt zenéről van szó, amelyet mindenki hallott már. Könnyű asszociálni történetekkel, amellyel be tudjuk indítani a gyermekek fantáziáját. Konkrét zenei futamok, dallamfordulatok látványosan összeköthetők természeti képekkel, hangulatokkal, történésekkel.

Miért tartja fontosnak a zenepedagógiai megközelítést?
Az élményt kiváltó ismeretterjesztés, nevelés sokkal hatékonyabb, mint a nálunk hagyományosnak mondott oktatás, és egyben kihívást is jelent az oktató számára. Az ismeretek száraz közlése, majd szigorú értékelése gúzsba köti a találékonyságot, a kreativitást, és passzivitásra nevel. A kreativitást előnybe részesítő módszerek megízleltetik a diákokkal  az alkotás örömét, ösztönzik a gondolkodást és a fantázia működését. Ennek a szellemiségében kívánjuk a lecke-tolmácsolást alkalmazni a hangversenyek keretében.

Milyen befogadásra, eredményre számítanak?
Októberben, a Székelyföldi Napok keretében a Georgius-Csíki Kamarazenekar és a magyarországi Bon Bon Matiné közreműködésével bemutatott Tuba Tóbiás című zenés mesejátékot 792 gyermek látta. Reméljük, hogy minden előadásunkra kétszer meg fog telni a Tamási Áron Színház terme, ugyanis minden koncertet kétszer tervezünk előadni, egyszer magyar egyszer pedig román nyelven. Reménységem szerint, 10-20 év múlva, esetleg több város összefogása révén Sepsiszentgyörgyön egy világhírű szimfonikus zenekar fog működni, ahhoz illő hangversenyteremben, teltházas hangversenyévadok keretében! 2003-ban a Georgius Egyesület és a Georgius Zenekar alakulásokor ezt a célt tűztük ki. Hiszem, hogy meglesz!

Filip Ignác a székelyföldi komolyzene meghatározó szereplője, a brassói Transilvania Tudományegyetem Zenetagozatának tanszékvezető-professzora, a csíkszeredai Régizene Fesztivál művészeti igazgatója, a Codex régizene együttes és a Georgius Kamarazenekar alapító tagja és művészeti vezetője. A Cantus Serenus, az Amaryllis, a Stravaganti és más együttesek tagjaként pedig számos belföldi és külföldi kamarazene koncerten és színházi előadáson, illetve a Bukaresti Nemzeti Román Opera előadásain lépett fel. Szólista minőségében az ország több filharmónikus zenekarával működött közre, olyan mesterektől tanult fuvolatechnikát, mint az osztrák Ulrike Engelke, a német Gerald Matschke, Gunter Pohl vagy Monika Kaminski, a holland Anneke Boeke és Heiko Shegget.