Az Erdélyi Művészeti Központban 2016. február 20-án nyitja meg két részből álló fotókiállítását a világszinten elismert, magyar származású, New York-ban élő Sylvia Plachy.  A tárlat fotói betekintést engednek a fotós életművébe, akinek érzékenysége, a világra való folyamatos rácsodálkozása szokatlan asszociációkat indít el a nézőben is, hangsúlyozván, hogy idén Sepsiszentgyörgyön a Kép éve van, ezért a vizuális élményekre tevődik a hangsúly.

Sepsiszentgyörgy 2016-ban a vizualitáson alapuló művészeti ágakra fókuszál, a szemünkönkön keresztül beáramló világ tapasztalatára, megragadására, feldolgozására összpontosít. A Kép éve lehetőséget biztosít arra, hogy rendszerezzük a ránk zúduló vizuális élményeinket, felidézzük a klasszikus, vizuális élményre alapuló művészeti műfajokat, valamint hogy megismerjük a kortárs törekvéseket, kifejezőeszközeinket.

A fotóművészet az a művészeti ág, amely talán a legérzékenyebben tudja rögzíteni korunk lenyomatát. A fényképezés egyik legjelentősebb képviselője a magyar származású, jelenleg New Yorkan élő Sylvia Plachy idén februárban Sepsiszentgyörgyre jön, hogy megnyissa a fotókiállítását az Erdélyi Művészeti Központban.

Sylvia Plachy 1943-ban született Budapesten, de 13 éves korában az 56-os forradalom leverése után szüleivel Ausztriába menekült, majd két év után sikerült Amerikába kivándorolniuk. 1964-ben beiratkozott a Pratt Institute művészeti képzésére. Már a legelső fotóalbuma az Unguided Tour, 1990-ben elnyerte az év legjobb publikációjának kijáró Infinity-díjat, második kiadott kötete a Red Light címet viseli, amelyet 1996-ban adott ki. Harmadik kötete 2000-ben jelent meg, Signs & Relics címmel, míg a Self Portrait With Cows Going Home című negyedik kötetének budapesti kiállításán Sylvia Plachy a következőket nyilatkozta Magyarország kapcsán:  “mint egy szellem, újra meg újra visszatértem. Mindegyik utazás, különösen az elején csodálatosnak látszott: megöleltem barátaimat, és kamerámmal ide-oda úsztam a múltba. (...) A számkivetettség elkerülhetetlen, akár maradsz akár mégy.”

A humanista fotózás képviselőjeként a vizuális élmény mögötti tartalmat tartja lényegesnek, szabad asszociációs lehetőségeket kínál sajátos stílusával. Fiát, az Oscar-díjas Adrien Brody-t születése óta csodálattal fotózza: “mert csak bámulom, hogy mennyit tud kifejezni egy-egy mozdulatával.”

Fotográfiai munkásságát számos siker és elismerés kíséri. 1977-ben Guggenheim-ösztöndíjat kapott. 2004-ben a WIPI (Women in Photography International) neki ítélte a Lucie-díjat. Dr. Erich Salomon életműdíjat kapott, a Német Fotográfiai Szövetségtől (DGPh) fotóriporteri munkájáért – hogy csak néhányat említsünk a díjaiból.

Sepsiszentgyörgyi tárlata két részből áll: a budapesti Mai Manó Házban kiállított, Mikor lesz holnap? című fotóanyag lesz megtekinthető, valamint Sylvia Plachy 1990 januárjában és ez utáni erdélyi és romániai ittlétekor készült fotóit egy külön teremben láthatjuk majd, Remény és álmodozás, Erdély címmel 2016. február 20-án az Erdélyi Művészeti Központban. Sylvia Plachy jelen lesz a megnyitón, valamint kéthetes ittléte alatt tárlatvezetést is tart az érdeklődők számára.

Önarckép © Sylvia Plachy