Sepsiszentgyörgyön, november 27-én, kedden, a Székely Nemzeti Múzeumban mutatták be Sylvester Lajos Történettekercsek az idő toronygombjában - Gábor Áron emlékkötetét. A könyv nem csupán a háromszéki ágyúöntő életrajza, hiszen a szabadságharcos személyhez, emlékének ápolásához kötődő későbbi eseményeket is feldolgozza.

A bensőséges hangulatú rendezvényen elsőként a házigazda szerepét betöltő Vargha Mihály emlékezett vissza Sylvester Lajosra, egy anekdotával: hajdanán, amikor Dénes Attila szobrászművész Gábor Áron szobrát készítette, Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum vezetője mondta "a szobor Gábor Áront ábrázolja, de Sylvester Lajosról van megmintázva".

Maga Sylvester Lajos már nem láthatta a Gábor Áron kötet, hiszen ez év májusában, életének 78. évében elhunyt. Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere a könyvbemutató alkalmával elmondta, a közíróval szemben a város két "adósságot" halmozott fel: az egyik egy Gábor Áron szobor, a másik pedig a Háromszékért oly sokat fáradozó Sylvester Lajosról elnevezett utca, vagy tér. A polgármester ígéretet tett arra, hogy ezeket a tételeket törleszti az önkormányzat.

Sylvester Lajos, "Lajos bácsi" színes egyéniségéről a felszólalók többsége valamilyen közös történetet elevenített fel. Tamás Sándor, megyei önkormányzati vezető is a bizakodó, ugyanakkor kritikus íróról beszélt. A megyei tanács elnöke az esemény alkalmával bejelentette: 2014 a Gábor Áron emlékének szentelt év lesz, hiszen az ágyúöntő születésének 200, halálának 165 éves évfordulójára is akkor kerül sor. Az eseménysorozat előkészítése máris zajlik, a zömmel helytörténészekből álló szervezőcsoport hagyományos jelleggel a Gábor Áron Ünnepséget Rendező Bizottság nevet viseli, az emlékév védnöke, pedig Egyed Ákos akadémikus, és tiszteletbeli elnöke Váry O. Péter újságíró.

Kisgyörgy Tamás, a kötet kiadója sem tudott elvonatkoztatni azoktól az élményeitől, amelyek Sylvesterhez kötik: a Gábor Áron kötet munkálatainak együtt láttak neki, ám az író betegsége miatt már nem fejezhették be közösen az elkezdett folyamatot.

A kötet végleges formáját Váry O. Péter újságíró szerkesztése mellett nyerte el. Váry a szerzőre utalva hangsúlyozta: "Író embernek mindig az a legkedvesebb kötete, amelyen dolgozik". A szerkesztési elv Sylvester sajátja maradt, hiszen a kötet számos, időbéli oda és visszaugrást tartalmas.